A border collie n�pszer�s�ge az ut�bbi id�ben ugr�sszer�en n�tt. Ennek persze vannak negat�v hat�sai is. Sokan nem gondolj�k v�gig, tal�n a fajta kell� ismeret�nek hi�nya miatt, hogy val�ban alkalmasak e az �ltaluk biztos�tott k�r�lm�nyek e kutyafajta tart�s�ra. N�h�nyan az�rt fordulnak e fajta fel�, mert ez a “vil�gon a legokosabbnak, legintelligensebbnek tartott“ kutyafajta. K�l�nleges kutya r�v�n a probl�m�k is k�l�nlegesek. Sokan csak k�s�n realiz�lj�k, hogy a border collie tart�sa egy �letst�lust jelent. Nemcsak arr�l van sz�, hogy a nap k�l�nb�z� id�pontjaiban rendszeres, akt�v elfoglalts�g, hanem gyakran szeml�letv�lt�ssal is j�r. De miben is k�l�nb�zik a border collie a t�bbi kutyafajt�t�l?

A border collie teny�szt�se �vsz�zadok sor�n funkcion�lis standard alapj�n t�rt�nt, ami azt jelenti, hogy az egyetlen szempont mind�ssze az volt, hogy milyen hat�konyan �s milyen st�lusban terel az adott kutya. Persze, minden terel�verseny gy�ztes�re igaz, hogy kiv�teles intelligencia, kit�n� fizikai kond�ci� �s atl�tikuss�g kell hogy jellemezze, ez felt�tele is a feladat teljes�t�s�nek. A terel�si �szt�n, ez a nagyon er�sen �r�kletes tulajdons�g, probl�m�t is jelenthet, s�t, olykor vesz�lyes is lehet. A border collie k�lyk�k –terelhet� �llatok hi�ny�ban- gyakran pr�b�lj�k meg a gyerekeket terelni, vagy a bicikliseket, s�t, az aut�kat is. E terel�shez hozz�tartozhatnak az �szt�k�l� cs�p�sek is. A j�rm�vek eset�ben ez�rt gyakran pr�b�lj�k a kerekeket /mint a mozg�s meghat�roz�j�t/ harapni. E nem k�v�nt viselked�snek azonnal az elej�t kell venni, hat�rozott tilt� paranccsal.

Egyik legjellemz�bb border collie tulajdons�g az er�s aktivit�s. Akik nem ismerik j�l e fajt�t, azok hiperaktivit�snak mondj�k, azonban ez �gy nem igaz. A hiperaktivit�s fogalm�hoz a k�ztudatban hozz�tartozik a kontroll�lhatatlan viselked�s, �s a hiszt�ria. Egy dolog azonban biztos, hogy a border collinak valamit mindig kell tennie, kell, hogy legyen valami feladata. Hihetetlen energikuss�g�ra jellemz�, hogy ak�r napi 40-80km-t k�pes rendszeresen futni. Ha nincs kimozgatva, k�nnyen hiszt�rikuss� v�lik, ezt a jelens�get nevezik “kennel �r�let”-nek. A border collienak mindig kell, hogy legyen valami feladata, ami lehet pl. rendszeres, mindennapos gyakorlat sorozat, vagy labdaj�t�k is. Persze, k�nnyen m�ni�kuss� v�lhat.

�ppen a h�res velesz�letett intelligenci�j�nak k�sz�nhet�en rengeteg dolgot k�pesek pillanatok alatt megtanulni. Kit�n� mem�ri�juk van, a rossz �lm�nyeket nem felejtik el. Ez�rt ez a fajta bet�r�ssel nem tan�that�. A legapr�bb r�szletekre is figyel, ami persze alapvet� volt, hiszen a kuty�knak a p�sztort�l jelent�s t�vols�gra kellett azonnal, a suttog�sokra, csettint�sekre, f�ttyjelekre vagy karmozdulatokra t�k�letesen engedelmeskedni�k. Ehhez pontosan tudniuk kellett, mit akar t�l�k a gazda, a legapr�bb jelekb�l kellett kiolvasniuk a feladatot. �ltal�ban a gazda szem�be n�znek. Nagyon �rz�kenyek az arcmimik�kra, �s a hangsz�nre, hangs�lyra is. A border collival foglalkoz�k gyakran emlegetik a spont�n tanul�sukat. A tr�nert�l ellesett, de nem sz�nd�kos tan�t�s sor�n is sz�mtalan dolgot tanulnak. A kutya megtanulja vezet�je testbesz�dj�t, ez�rt gyakran t�nik �gy, hogy kital�lja a gazd�ja gondolatait. Pillanatok alatt k�pes megtanulni b�rmit, de ez vonatkozik persze a rossz, nemk�v�natos s�m�kra is. Ez�rt rettent� fontos az egy�rtelm�s�g �s a k�vetkezetess�g e kuty�k nevel�s�ben. Ahogy a k�ly�kkuty�k �ltal�ban, a border collie k�lyk�k is sz�mos dolgot respekt�lnak: labdaj�t�kok, k�t�lh�z�s, stb. Nagyon k�nnyen tan�that�k az apport�roz�sra. A labd�z�s is remek mozg�si lehet�s�get jelenthet. Meglep� az, hogy a kutya milyen sz�vesen teljes�ti az utas�t�sokat, milyen boldogan m�k�dik egy�tt a gazd�j�val ha van r� lehet�s�ge.

Megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt kit�n� h�zi kedvenc�, csod�latos t�rss� v�lik.